|
A felvetett témáinkkal ösztönözni szeretnénk az aktív véleménycsere és azok ütköztetésének lehetőségét. Úgy gondoljuk, hogy az átlagpolgárok, civilek, értelmiségiek és döntéshozók között fellelhető különbözo álláspontok vitája érdemben hozzájárulhat az ügyek előmozdításához, a közgondolkodás formálásához.
Kezdeményően és a kellő visszacsatolás biztosítása mellett kívánjuk széles körben, a döntéshozók bevonásával feldolgozni témáinkat. Mindvégig magánszemélyek, civil szervezetek és minden helyi vagy országos érdekképviseleti szervezet, intézmény véleményére, javaslatára, álláspontjára nyitottan.
A Tét az EU civil platform első témája az EP választásokat érinti. Egyik fő támamadhatósága abban rejlik, hogy Magyarországon csak listákra, egyetlen egy képviselő személyére sem lehet szavazni. További tervezett, nagyobb témáink címszavakban: EU döntéshozatali mechanizmusa és annak bekapcsolódási lehetőségei, EU kommunikáció és képviselet, magyar EU elnökség, az EU megítélése és súlya a világban.
Az Európai Unió döntéseinek többsége jellemzően már csak a jogerőre emelkedés idejében kerül a nagy nyílvánosság elé. Pedig akár évek is megelőzhetik ezeknek a döntéseknek az előkészítését. Ez az időszak minden érdekképviselet vagy akár az egyszerű állampolgárok számára is lehetőséget ad, hogy kifejtse véleményét az adott szakpolitikai tervezettel kapcsolatban.
Az Európai Bizottság az EU azon intézménye, amelyik a Tanács, a Parlament vagy saját kezdeményezésre javaslatokat dolgoz ki az uniós jogi szabályozásokra. A megfelelő stádoumban a nagyközönség és minden érdekelt bekapcsolódhat a tervezet vitájába és annak alakításába. Ez olyan lehetőség, amellyel meg kell tanulni élni, hiszen nyitott mindenki előtt. Az viszont aki nem nyílvánít véleményt, az nem tudja magáévá tenni az uniós döntéshozatal és érdekképviselet alapelemeit sem.
Az Európai Bizottság következő oldalain találhatók a hivatalos javaslatok és további háttéranyagok (magyarul még nem, angol, német, francia nyelveken elérhető) :
Az Európai Tanács
Az Európai Parlament
általános információk és lehetőségek
A Tét az EU civil platform első témája az EP választásokat érinti. A választási rendszer egyik fő támamadhatósága szerinttünk abban rejlik, hogy Magyarországon csak listákra, egyetlen egy képviselő személyére sem lehet szavazni.
Szomszédos EU-s tagországokban (a 27-ből 15-ben) sem ismeretlen a képviselők személyére való szavazási lehetőség. Feltétlenül szükség lenne erre, hogy az európai képviselők és a szavazók között ne belpolitikai tényezők, párton belüli sorrendek döntsenek, hanem valóban igazi képviselők versengjenek. Olvassa el vitaindító háttéranyagunkat: http://tetaz.eu/TetazEU.20090611.pdf
Létrejöhessen az igazi kapcsolat képviselő és szavazó között. Ha még merészebbek vagyunk, akkor akár az is felmerülhet, hogy pártok mellett civilek is állíthassanak jelöltet vagy például európai jelöltekre is szavazhassunk. Ugyancsak a választási törvényhez kapcsolódóan a fogyatékkal élok miatt is aktuális a módosítás témája. Ennek megfelelően egyeztetési folyamatot indítottunk több parlamenti és EP képviselővel, frakcióval, a Köztársaság Elnöki Hivatallal ill. Az Országgyűlés Elnöki Hivatalával is. Ezenkívül az Európai Bizottság, az Európai Parlament hivatalos magyar képviselőivel is egyeztetünk.
EP választás - kiegészítő tények, kérdések
• Folyamatosan csökkenő részvétel az EP választásokon - legitimitás kérdése, távolság a választók és EP képviselők között
• Folyamatosan csökkenő Eurobarometer mutatók - az EP képviselők szerepe, az EU összmegítélésére gyakorolt hatása
• Zárt listákon a választó csak pártokra szavazhat (Mo.-on is ez van hatályban) - a sorrendiség, így a mandátum lehetősége csak a jelölő párt döntése
• Félig nyitott listákon, amit a 27 EU tagállamból 15 alkalmaz, a választó a listán szereplo képviselok személyére szavazhat (lsd. Európa térkép a háttéranyagban) a sorrendiségrol, így a mandátumról a választó dönthet, a párt jelöl
Törvényi szabályozás
• Az egységes eljárás szerint tartandó választás elvét már az 1951-es ESZAK, majd az 1957-es Római Szerződés is tartalmazza
• 1976-ből eredeztethető közösségi szabályozás megengedi a preferenciális (félig nyílt listás) szavazást, a választókörzetek kialakítását is, de nem írja elő
• 2002-ben fogadták el a tagállamokra vonatkozó közös elveket: általános választójog, titkos szavazás, arányos képviselet
• Az EP Alkotmányügyi Bizottságának legutóbbi jelentése (2008. október) a félig nyílt listás szavazási rendszer kötelezővé tételét, a nemzeti listák mellett egy európai lista felállítását is javasolja (a jelentéstervezet teljes szövege itt letölthető)
Témáinkkal kapcsolatban örömmel várjuk Ön véleményét is!
|
Témák